Egy gépi látásra épülő rendszernek elég néhány másodperc ahhoz, hogy felismerje az arcunkat, kövesse a mozgásunkat, és atekintetünkből vagy a viselkedésünkből következtetéseket vonjon le rólunk. Bár többnyire tisztában vagyunk azzal, hogy egy közterületen felvétel készülhet rólunk, arról jóval kevesebbet tudunk, mit keres a képen az algoritmus, milyen adatokat állít elő, és mire használják fel ezeket. A mesterséges intelligencia eközben már vizuális tartalmak módosítására és generálására is képes, ezért egy online felületen látott felvételről egyre nehezebb eldönteni, hogy a valóságot mutatja-e. A gépi látás lehetőségeiről és kockázatairól beszélgettek a szakértők a Bosch Magyarország podcast legújabb adásában.

A mesterséges intelligencia pótolhat hiányzó részleteket egy fotón, valószerű arcokat hozhat létre, de megtévesztően hiteles videókat is készíthet. Pető Márk, a Robert Bosch Kft. szenior szoftverfejlesztője és gépi tanulási mérnöke szerint az egyre meggyőzőbb deepfake, vagyis hamisított tartalom felismeréséhez már magát a mesterséges intelligenciát kell segítségül hívnunk. Cserteg Tamás, a HUN-REN SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratóriumának tudományos segédmunkatársa úgy véli, mára különösen fontos lett, hogy pontosan tudjuk, mikor látunk módosított vagy mesterséges intelligenciával létrehozott tartalmat.

Több adatot árul el rólunk egy felvétel, mint gondolnánk

Kamerák működnek a telefonokban, az autókban, a modern háztartási eszközökben és a köztereken. Többnyire észre is vesszük őket, a háttérben zajló elemzésből viszont szinte semmit sem látunk. Pedig ugyanabból a néhány másodperces felvételből rengeteg különböző információhoz lehet hozzájutni. Az autó rendszere az arc és a tekintet változásaiból a vezető fáradtságára következtethet. Egy stadion kamerái folyamatosan követhetik a játékosok helyzetét, így akár tíz centiméteres pontossággal segíthetik a les megállapítását. A lakásban működő kamera észleli a mozgást, majd értesíti a tulajdonost. De ma már olyan telefon is létezik, amely az arc helyzetéből állapítja meg, hogy fekve vagy ülve nézzük-e a kijelzőt.

„Azt általában tudjuk, hogy felvétel készül rólunk, azt viszont már nem, milyen információt keres rajta az algoritmus, és mit képes megállapítani belőle. Ez még a szakemberek számára sem mindig egyértelmű” – mondta Pető Márk. A kamerák elhelyezéséből önmagában még nem derül ki, mire használjuk: ugyanaz a kép alkalmas lehet a mozgás követésére, egy arc azonosítására vagy egy szokatlan viselkedés felismerésére. A gépi látás ereje tehát abban rejlik, hogy egy hétköznapi felvételből is nagyon részletes adatokat képes feldolgozni.

A gép felismeri a mozgást, de az okát már kevésbé

Egyes képfelismerési teszteken a gép már jóval kevesebbet hibázik az embernél. Nagy mennyiségű képből tanul, így előre meghatározott szabályok nélkül is képes felismerni a visszatérő mintázatokat. Ez a fölény azonban mindig egy pontosan meghatározott feladatra vonatkozik. Egy algoritmus például könnyen felismeri, hogyha valaki fut az utcán. Azt már sokkal nehezebben állapítja meg, hogy miért teszi: sportol, próbálja elérni a villamost vagy menekül valami elől? Az ember a helyzet értelmezéséhez a környezetre, a korábbi tapasztalataira és a helyzet apró jeleire is támaszkodik, a gépnek mindezt külön-külön meg kell tanulnia.

„Egy adott feladatra már készíthetünk rendkívül pontos rendszert. Az ember előnye viszont továbbra is az általános tudásban rejlik. Ha bárhol a világon odaadunk valakinek egy almát, jó eséllyel felismeri, és azt is tudja, hogyan fogja meg. Ez a széles körű ismeret még messze nincs meg a gépekben” – fogalmazott Cserteg Tamás. A gép tehát egyre pontosabban megmondja, mit lát a képen, de annak megértése, hogy valójában mi történik, továbbra is jóval nehezebb, összetettebb feladat számára.

A gyártósoron éppen ez a pontosság az előny

A gyártósoron nincs szükség arra, hogy a gép értse egy alkatrész szerepét. Elég, ha minden alkalommal pontosan felismeri, hogyan néz ki a megfelelő darab, és azonnal jelez, ha eltérést talál. A Bosch gyártási folyamataiban több helyen is alkalmaznak gépi látást és gépi tanulást. A minőség-ellenőrző rendszer képekből tanulja meg a megfelelő termék jellemzőit, ezután kiszűri az ettől eltérő darabokat, a fejlettebb megoldások pedig már a hiba típusát is azonosíthatják. A rendszer akkor is jelezhet, ha olyan eltéréssel találkozik, amit korábban még nem mutattak meg neki. Felismeri, hogy a vizsgált darab különbözik a megfelelő mintától, majd további elemzés segíthet feltárni a hiba pontos okát.

A világ számos részén működnek már úgynevezett sötét gyárak, ahol teljesen automatizált gyártósorok dolgoznak. Ezekben az üzemekben nincs szükség kivilágított csarnokra. A kamerák ott és akkor kapnak fényt, ahol egy terméket meg kell vizsgálniuk, más rendszerek pedig radarokkal, hőkamerákkal vagy ultrahangos érzékelőkkel dolgoznak. Egy ipari kamera gyorsan dolgozik, nem fárad el, és a műszak végén is ugyanolyan figyelemmel vizsgálja a termékeket, mint az elején. A rendszerek működését ettől függetlenül szakemberek felügyelik.

Már azt is láthatjuk, amit a kamera nem is rögzített

Egy fénykép ma már olyan részleteket is tartalmazhat, amelyek a kép elkészítésekor nem is voltak ott. Ha eltávolítunk belőle egy tárgyat vagy egy teljes képrészletet, a mesterséges intelligencia a környezet alapján képes kitölteni az üres helyet. A végeredmény pedig annyira valósághűnek tűnhet, hogy nehéz észrevenni, melyik részletet hozta létre a mesterséges intelligencia. Az okostelefonok holdfotói jó példái annak, mennyire elmosódhat a határ a kép javítása és új részletek létrehozása között. Egyes készülékek felismerik az égitestet, majd automatikusan élesíthetik és javíthatják a felvételt. A látványos végeredményről már nehéz megmondani, mi származik a kamera érzékelőjéből, és mit adott hozzá a képfeldolgozás.

Míg egy rosszul sikerült családi fotó kijavítása ártalmatlan, egy közéleti szereplőről készített hamis videó már komoly károkat okozhat. A deepfake, a hamisított tartalom fejlődése eljutott arra a szintre, ahol az emberi szem sokszor már kevés a manipuláció felismeréséhez. „Az MI-t kell segítségül hívnunk az MI ellen, mert egy algoritmus könnyebben észreveszi a manipuláció nyomait, mint az ember” – mondta a Robert Bosch Kft. szenior szoftverfejlesztője és a gépi tanulási mérnöke. Miközben az algoritmus egyre többet tud megállapítani rólunk egy felvétel alapján, mi egyre nehezebben állapítjuk meg a felvételről, mennyi köze van a valósághoz.

Átláthatóság nélkül nehéz lesz megbízni a gépek látásában

A szakértők egyetértettek abban, hogy a technológia elfogadottsága azon múlhat, az emberek kapnak-e világos tájékoztatást arról, milyen célból elemzik a felvételeket, milyen adatokat nyernek ki belőlük, és kik férhetnek hozzá az eredményekhez. Ehhez egy hosszú adatkezelési tájékoztató önmagában kevés. Garanciára van szükség ahhoz, hogy ezekkel az adatokkal ne éljenek vissza.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, milyen információkat képesek rólunk a kamerák , hogyan használják a gépi látást a gyártásban, és miért lehet szükség mesterséges intelligenciára az MI hamisítványok felismeréséhez, a válaszokat összegyűjteni, meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

www.bosch.hu

A Sokkal többet tudnak rólunk a kamerák, mint gondolnánk – a gépi látás egyre pontosabb, és lassan már lehetetlen eldönteni, valódi-e a kép, amit nézünk bejegyzés először ProdEngineer Média-én jelent meg.

Ma már üzleti, és nem csupán műszaki kérdés a megbízható energiaelosztás az iparvállalatok vagy az épület- és villamosinfrastruktúra-üzemeltetők számára. A rendszereknek folyamatosan növekvő energiaigényeket kell kiszolgálniuk, a legmagasabb fokú üzembiztonság és a megújuló energiaforrások integrálása mellett, miközben egyre nagyobb költség, és így kockázat egy-egy meghibásodás vagy nem várt leállás.

Ugyanakkor a legmegbízhatóbb és leginkább strapabíró berendezések is ki vannak téve kopásnak és elavulásnak, mivel akár évtizedeken át is használják őket. Ezért a közép- és kisfeszültségű energiaelosztási rendszerek is gondoskodást, a technológiai és kiberbiztonsági kihívásokkal lépést tartó, rendszeres korszerűsítést, valamint folyamatos szervizfelügyeletet igényelnek.

Ezekre a kihívásokra kínál szolgáltatásokat a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának szervize, a tervezéstől és tanácsadástól kezdve, a berendezések teljes életciklusán át.

Folytonos üzletmenet: rendelkezésre állás és karbantartás

Az üzembiztos működés alapja a rendszeres ellenőrzés, valamint a hibák megelőzése és gyors, helyszíni elhárítása.

Ezt biztosítja a vállalat karbantartási, és rendelkezésre állási szolgáltatása, amelyet egy vidéki, zöldmezős beruházás keretében megvalósult gyár is igénybe vett. Ennek részeként a szervizcsapat azokat az esetleges meghibásodásokat és speciális problémákat kezeli, amelyek megoldása szükséges a helyi, folyamatos felügyeletet ellátó személyzet támogatásához.

A legutóbbi megbízás mintegy száz különböző kapcsolóberendezésre és több száz további készülékre terjed ki, beleértve más gyártók eszközeit is. A termelőüzem emellett egy online hibabejelentő platform segítségével nyomon követheti a berendezések és a bejelentések állapotát, valamint hozzáférhet a kapcsolódó dokumentációhoz és karbantartási munkalapokhoz.

Emellett nem várt meghibásodás esetén is tudnak segítséget kérni az ügyfelek: eseti hibaelhárítási- vagy tartalékalkatrész-igény néhány kattintással leadható a szerviz honlapján.

Digitális megoldások a hibák elkerüléséhez

A megelőzésben egyre nagyobb szerepet kapnak a diagnosztikai és digitális szolgáltatások, amelyekkel feltárhatóak azok a hibalehetőségek, amelyek később leálláshoz vagy a berendezések károsodásához vezethetnek.

Prediktív, megelőző karbantartással és IoT-érzékelők felszerelésével az üzemeltetés új szintje érhető el: ezeken keresztül, felhőalapú monitoring rendszerek segítségével, folyamatosan felügyelhető a villamos rendszerek teljesítménye. Így időben észlelhetőek a készülékek olyan állapotváltozásai, mint például a hőmérséklet-növekedés, és még a hiba bekövetkezése előtt meg tudja tenni a szervizcsapat a szükséges lépéseket.

Korszerűsítés költséghatékonyan: retrofit megoldások

A közép- és kisfeszültségű kapcsolóberendezések, megszakítók és egyéb villamos berendezések idővel mind elavulnak, tartalékalkatrész-ellátásuk korlátozottá válik, miközben továbbra is magas rendelkezésre állási és biztonsági elvárásoknak kell megfelelniük.

A retrofit, azaz korszerűsítési megoldások ilyenkor lehetőséget adnak arra, hogy az üzemeltetők a teljes berendezés cseréje nélkül, a meglévő infrastruktúra felhasználásával növeljék rendszerük megbízhatóságát és élettartamát, miközben csökkenteni tudják a készülék előrehaladottabb életciklusához kapcsolódó extra karbantartási költségeket.

A meglévő berendezések állapotának felmérése, valamint a műszaki és gazdasági lehetőségek elemzése után az egyedi igényekhez illeszkedő megoldás születhet. Ez jelentheti például az elavult eszközök cseréjét, alkatrészek utólagos beépítését, digitalizációs kiegészítéseket vagy akár kiterjedt karbantartási szerződéseket is.

„Így ezek a szolgáltatások lehetőséget kínálnak az optimalizálásra, a műszaki fejlesztések kihasználására, a költséghatékonyság növelésére, valamint a kiberbiztonsági kihívásokkal szembeni naprakész működésre is” – összegezte Homolya Péter, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure szerviz üzletágának vezetője.

www.siemens.hu

A Energiaelosztási szervizszolgáltatások az üzemkiesések minimalizálásáért. bejegyzés először ProdEngineer Média-én jelent meg.

A Rosemount 928 mostantól támogatja az alsó robbanáshatár százalékos értékének figyelemmel kísérését WirelessHART protokollon keresztül, így a veszélyek jobb láthatóságát biztosítja további áram- vagy jelvezetékek kiépítése nélkül

Az Emerson kibővítette a Rosemount 928 vezeték nélküli gázérzékelő képességeit éghető gázérzékeléssel, lehetővé téve az alsó robbanási határérték (%LEL) százalékos értékének figyelemmel kísérését a biztonságos WirelessHART® platformon keresztül. A frissítés segítségével a felhasználók távoli vagy nehezen bekábelezhető helyszíneken is figyelemmel kísérhetik az éghető gázok jelentette veszélyeket, anélkül, hogy további áramellátásra vagy költséges jelvezetékekre lenne szükség.

„A Rosemount 928-hoz hozzáadott éghető gázérzékelés nagyobb rugalmasságot biztosít az ügyfeleknek a biztonsági követelmények változásával” – mondta Dave Ruhland, az Emerson mérőműszerek üzletágának globális láng- és gáztermék-menedzsere. „A létesítmények kiterjeszthetik vezeték nélküli gázérzékelési stratégiájukat a meglévő WirelessHART platformokra az éghető gázok veszélyeinek figyelemmel kísérésére is – ez egyszerűsíti a telepítést és támogatja a megbízható figyelemmel kísérést a létesítmények nehezebben elérhető területein.”

A frissített Rosemount 928 eszköz 0% és 100% LEL közötti méréseket támogat, ami korai figyelmeztetést és teljes áttekintést biztosít a felhasználóknak az éghető gázok veszélyeiről, segítve őket a kockázatok gyorsabb felismerésében és a helyzet súlyosbodása esetén a hatékonyabb reagálásban.

A gyúlékony gázérzékelő technológiát úgy is tervezték, hogy idővel csökkentse a karbantartási igényt. Mivel az érzékelő nem támaszkodik olyan fogyóelemekre, mint például a katalitikus gyöngyök, amelyek a gáz ismételt expozíciója miatt elhasználódhatnak, hosszabb szervizintervallumokat tesz lehetővé, és csökkenti a gyakori újrakalibrálás szükségességét.

A biztonságos WirelessHART kommunikáció valós időben továbbítja a gyúlékony gáz adatait, lehetővé téve a telepítést további áram- vagy jelvezetékek nélkül a nehezen elérhető területeken. A frissítés célja a meglévő gázérzékelő programok kiegészítése azáltal, hogy segít a csapatoknak olyan helyszíneken is felállítani mérőpontokat, ahol a vezetékes bekötés logisztikailag kivitelezhetetlen vagy túl költséges lenne.

További információk itt.

www.emerson.com

A Az Emerson kiegészítette alapvető vezeték nélküli érzékelőjét éghető gázérzékelő funkcióval a nehezen elérhető területeken biztosított fokozott biztonsági lefedettség érdekében bejegyzés először ProdEngineer Média-én jelent meg.

A Huawei ICT Competition nemzetközi verseny európai fordulójában egyedüliként két területen is képviselték Magyarországot a Pécsi Tudományegyetem (PTE MIK) mérnökinformatikus-hallgatói, akik első helyezést értek el a Cisco NetAcad cup magyarországi döntőjében, Európán belül pedig ötödikek lettek. A csapatokat felkészítő Gyurák Gábor mesteroktató, a PTE MIK Hálózati és Kiberbiztonsági Tanszékének mb. tanszékvezetője idén elnyerte a hálózatos világ legnagyobb elismerését, a Cisco NetAcad oktatásért felsőoktatási díjat. A pécsi karon működő Huawei ICT Academy hallgatói és oktatói fejlesztették le és fordították magyarra a techóriás mesterségesintelligencia-tananyagát, ami ezáltal elérhetővé vált minden magyar iskola számára. Hatalmas érdeklődés mellett zajlik a kar CyberLabjának kiberbiztonsági tudatosságot növelő kampánya – ez csak az elmúlt hónapok sikere, amelyek bizonyítják: hálózatos és kiberbiztonsági területen világszinten jegyzik a PTE MIK-et.

A Huawei 2026-os ICT Competition-jén (globális infokommunikációs versenyén) két területen, a hálózatos és a felhő alapú technológiákkal kapcsolatos szekcióban is indultak a pécsi hallgatók, akiknek olyan eszközökkel kellett megoldaniuk a feladatokat, amelyek igen korlátozottan állnak rendelkezésükre, így ez kihívást jelentett számukra. Mindkét hazai tracket megnyerték, és bejutottak az európai fordulóba, onnan azonban már nem ők utaznak a globális, Kínában megrendezett döntőbe. Szintén szép sikert értek el a Cisco NetAcad cupján – amelynek célja, hogy minél több diák fejlessze tudását a hálózatok, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén –, ami idén a hálózati és kiberbiztonsági területhez kapcsolódott. A több mint 100 ezer résztvevővel lezajlott versenyen a világ 600-nál több Cisco hálózati akadémiai közössége vett részt, itt szerzett a magyarországi első hely után európai ötödik helyezést a MIK csapata.

„A karon működő ICT Academy – ami kiemelt „Support Center” szerepet tölt be Magyarországon – egyre több hallgatót mozgat meg, jelenleg gyakorlatilag minden mérnökinformatikus hallgatónk bekerül ebbe a rendszerbe. A Huawei infokommunikációs technológiák területén működtetett globális programja a digitális kompetenciák erősítését tűzte ki célul, általa egyetemisták és középiskolások számára biztosítunk tananyagokhoz való hozzáférést, emellett a digitális fejlődés érdekében a Föld számos pontján versenyeket szerveznek. A közelmúltban dr. Várady Géza, karunk dékánhelyettese Barcelonában mutatta be egy konferencián, hogy a pécsi ICT Academyben fejlesztettük le és fordítottuk magyarra azt a mesterségesintelligencia-tananyagot, ami minden magyar iskola számára elérhetővé vált. Ez is azt igazolja, hogy nemzetközi szinten jegyzik a pécsi szakmai műhelyt” – mondja Gyurák Gábor, a PTE MIK Hálózati és Kiberbiztonsági Tanszékének mb. tanszékvezetője.

Gyurák Gábor, a PTE Műszaki és Informatikai Karának mesteroktatója egy PTE-s előadás közben.

Magyarországon is több tucat Cisco Akadémia működik, ezek közül több éve az elsők és a kiemeltek között tartják számon a pécsit. Ezt a rendkívül magas szakmai munkát ismerték el idén azzal is, hogy Gyurák Gábor megkapta a hálózatos világ legrangosabb elismerését, a Cisco NetAcad oktatásért felsőoktatási díjat. (Két évvel ezelőtt a kar az Év Cisco Akadémiája díjat nyerte el.)

„A siker annak is köszönhető, hogy karunk felismerte: a hálózat és a kiberbiztonság olyan terület, amelyet érdemes fejleszteni. Tavaly hoztuk létre a Hálózati és Kiberbiztonsági Tanszéket, remekül működik a hallgatókat tömörítő CyberLab, évek óta kiváló eredményeket érünk el nemzetközi megmérettetéseken. E mögött rengeteg befektetett munka van, azonban azt is érdemes látni, hogy a hallgatók számára ez kiváló ösztönzőerőt jelent” – foglalja össze a siker tényezőit Gyurák Gábor.

A CyberLab kiemelt feladatának tekinti a következő generációk kiberbiztonsági tudatosságának növelését, ezért mind az őszi, mind a tavaszi szemeszterben sikeres kampányt folytattak a térség általános és középiskoláiban. A specifikusan e korosztályokra kifejlesztett információs előadások iránt óriási az érdeklődés, a hiánypótló előadásra minden időpont betelt ebben a tanévben, de ősszel szeretnék folytatni.

A kari informatikai műhelyek munkáját azok a kapcsolódások is erősítik, amelyek a szakmai események és a sikerek által alakulnak ki. A PTE MIK a közelmúltban kötött együttműködési megállapodást a Neumann János Számítógéptudományi Társasággal többek között egy ICDL vizsgaközpont működtetésére (ami április 1-jén nyitotta meg a kapuit a karon), most pedig a Hírközléstudományi Egyesület kereste meg a tanszéket közös programokban, oktatásokban való együttműködés szándékával.

„E régóta működő országos tudományos egyesület információbiztonsági szakosztálya a kiberbiztonság aktualitásaival foglalkozik, havonta rendeznek konferenciát neves előadók részvételével. Az online előadásokhoz való csatlakozás azon túl, hogy friss szakmai információkhoz jutunk, kiváló lehetőséget teremtenek számunkra a jókora fizikai távolságra lévő szakmai közösségekkel való kapcsolódásra, amely szintén jelentős mértékben hozzájárul a pécsi szakmai sikerekhez” – véli Gyurák Gábor.

www.mik.pte.hu

A Hálózatos és kiberbiztonsági területen világszinten jegyzik a PTE MIK-et bejegyzés először ProdEngineer Média-én jelent meg.